„Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só meg ízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek.” (Máté ev. 5:13 –UF)
Mi, Isten gyermekei, a hívő emberek vagyunk ennek a világnak a sója. Az ízünk pedig a bizonyságtétel, a másokért való imádság, a csodák, az együttérzés, a jó cselekedeteink. Amikor ezek a dolgok, jelek eltűnnek, és megfárad a hívő életünk, amikor az imádságaink, a dicséretünk, a szolgálatunk is üressé, kötelezővé válik, akkor veszítjük el az ízünket.
Ilyenkor e világ számára már nincs értéke, nincs haszna annak, hogy hívők vagyunk. Mi értelme akkor? Mire jó a megszokott, de üres közösségbejárás, a kötelességből végzett szolgálat, a muszájból és belső fintorral végzett jó cselekedetek??? Mire jó ez a külsőség? Csináljunk úgy kifelé, mintha minden rendben menne? Csapjuk be magunkat, és próbáljuk meg becsapni a környezetünket is? Csináljunk egy szép műsort a hívő életünkből, közben pedig már rég elveszítette az ízét?
A Jelenések könyve 2. részének 3-4. versei ezt mondják:
„Tudom, hogy az én nevemért türelmesen elszenvedted a megpróbáltatásokat, és nem fáradtál bele. De van valami, ami nem tetszik nekem: a szereteted már nem olyan, mint kezdetben.” (EFO)
Isten is ismeri ezt a megfáradt állapotot, amikor meghidegül bennünk az első szeretet, és a mellékelt Igerész azt mutatja, hogy nem nézi jó szemmel. Lehetünk állhatatosak, viselhetünk terheket, de ha nincs meg bennünk az Isten iránti szenvedély, az Úrnak panasza van ellenünk. Kell nekünk az első szeretet állandóan! Az a tűz, ami akkor élt bennünk, mikor megismertük Istent! Lehet, hogy telnek-múlnak az évek, és sok minden változik körülöttünk, de ennek a tűznek ott kell lennie az életünkben!
Igen, kiéghetünk, és igen, megfáradhatunk. De soha nem szabad belenyugodnunk ebbe az állapotba, és főleg nem szabad úgy tennünk, mintha minden a legnagyobb rendben lenne!
Talán
becsaphatjuk magunkat, és talán a körülöttünk élőket is, de
Istent soha. Ha a tetteink szépek is, és jót mutatnak, Neki attól
még panasza lehet ellenünk, ha nincs meg bennünk az első szeretet
tüze. De nagyon fontos tudnunk azt is, hogy az Ézsaiás könyvének
42. részében a 3. vers azt mondja nekünk, hogy:
„Aki
megtört, mint a nád, ő nem töri össze. Akiben már alig pislákol
az élet, mint az olajmécs lángja, ő nem oltja ki.” (EFO)
Előfordul, hogy már annyira elfáradtunk, lehet, hogy kiégett a lelki életünk, és talán olyan, mint az ízetlenné vált só, melynek nincs haszna, értéke, értelme. De a fenti Ige azt mutatja, hogy ekkor sem vagyunk elvetett állapotban, Isten nem mondott le rólunk, nem dob ki minket, mint egy haszontalan holmit! Nem, nem vagyunk értéktelenek, hiszen:
„Ő
ad erőt a megfáradottnak, s az erőtlen erejét megsokszorozza.
Mert elfáradnak még a fiatalok is, kimerülten összerogynak a
legkülönbek. De akik az Örökkévalóra várnak, akik benne
bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, magasra szállnak, mint
a sasok! Futnak, de nem fáradnak el, járnak, de nem merülnek ki.”
(Ézsaiás könyve 40:29-31 -EFO)
Igen, még a legkiválóbbak is kifáradnak, meglankadnak. Még a leginkább előtérben lévő hívők is. Bárkivel megtörténhet, mert emberből vagyunk! Elfáradunk, kiüresedünk, rutinossá válnak a hittel kapcsolatos dolgaink, és elveszítik belső töltetüket, a lényeget. Kihűl a szenvedély, a személyes kapcsolat Jézus Krisztussal és a Szent Szellemmel, és helyébe lép a rutin, a megszokás, a kötelezőség. Isten óvjon minket, hogy ettől a ponttól színházat játszva úgy tegyünk, mintha minden a régi lenne! Megtarthatjuk a látszatot úgy, hogy belül kongunk az ürességtől csakúgy, mint cselekedeteink, szolgálataink, imádságaink. A fenti Igéből azonban azt láthatjuk, hogy akik az Úrban bíznak, azoknak megújul az erejük, szárnyalni fognak, és nem fáradnak el. Van tehát megoldás! Isten nem dob ki, hanem újat ad, ha Benne bízol. Új erőt ad, új lendületet, új reményt, egy új lehetőséget. De hogyan is adja ezt?
Van egy jó hírem: neked szükséged van egy új találkozásra, egy új érintésre, vagy egy új kijelentésre Istentől, és itt van Valaki nagyon közel hozzád, aki szeretné, hogy megújulj, és megkapd azt, amire szükséged van az eredményesebb szolgálathoz! Rajta nem múlik, hiszen Ő is ugyanazt szeretné mint te.
„Veled van Istened, az Úr, ő erős, és megsegít. Boldogan örül neked, megújít szeretetével, ujjongva örül neked.” (Zofóniás 3:17 -UF)
Amikor megismertük Istent, az Ő szeretetével hívott el minket, és egy teljesen új életet adott. Mondhatjuk úgy is, hogy átformálta azt. Amikor pedig megfáradunk, és kiég a vele való kapcsolatunk, akkor szintén az Ő szeretete az, ami megfrissít. Az Úr szerelmével való találkozás mindig valami újat eredményez, ezért nagyon találó az előző Igerészben az a szókapcsolat, hogy „megújít szeretetével”. Akár a bibliai történeteket nézzük, akár a mai kor embereit, láthatjuk, hogy ez mindenkinél így zajlik. Azt olvassuk a Bibliában, hogy Isten maga a szeretet, és azt is tudjuk, hogy a Szent Szellem nem más, mint Isten Szelleme, ennélfogva Isten egyéniségét, tulajdonságait hordozza. Tehát Isten Szent Szelleme nem más, mint maga a szeretet.
Így újítja meg az életedet az Úr, az Ő Szelleme által. Találkozol Vele, megérint, meglátogat téged, és az elfáradt, kihűlt hívő életed egyszerre csak megtelik erővel, élettel, szeretettel, lelkesedéssel. De nem csak neked van óriási szükséged arra, hogy élvezd az Istennel való kapcsolatot és a szolgálatodat, hanem hatalmas szüksége van rá az egész világnak!
A
Római levél 8. részének 19. versében ugyanis azt olvassuk:
„…a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.”
Kicsit
előbb pedig az szerepel, hogy:
„Akiket
pedig Isten Szelleme vezérel, azok Isten fiai.” (UF)
Ebben az összefüggésben tehát bátran állíthatjuk, hogy a körülöttünk élő nem hívő emberek sóvárogva várják azokat, akiket Isten Szelleme vezérel. Miért? Azért mert problémáik vannak, és Isten fiai megoldást tudnak adni ezekre a gondokra a Szent Szellem erejével! Tudsz segítséget vinni egy beteg embernek, ahogyan Péter is az Ékes-kapunál, amikor meggyógyította a születése óta sánta férfit általa az Úr. De ha valaki reménytelen családi, vagy anyagi helyzetben van, akkor is Isten fiai, a hívő, Szent Szellemmel átitatott emberek tudnak reménységet, és igazi megoldást kínálni.
Isten Szellemével orvosság lehetsz e világ milliónyi problémájára, válasz sok ember kérdésére, imádságára.
A kérdés csak az, hogy akarsz-e válasz lenni? Izgat-e téged, hogy ki mit gondol Istenről, és az Ő hatalmáról? Vagy jól elvagy a megszokott vallásos életeddel, a megszokott istentiszteleti formával? Elég ez neked? Soha nem gondoltál még arra, hogy Istenben talán sokkal több van annál, mint amit eddig megismertél Belőle?
Akarod, hogy az életed megoldás legyen mások problémáira? Hidd el, Isten mindent megadott hozzá, hogy az légy! Elküldte Jézust, hogy áldozatával kifizesse minden bűnünkért a büntetést, és ezzel felszabadítson minket egy szoros kapcsolatra Istennel. Ezután elküldte a Szent Szellemet, hogy Őáltala megkapjuk a hatalmat ahhoz, hogy jeleket és csodákat tegyünk, ahogy Jézus is tette. Mintha Jézus „megsokszorozódott” volna ezen a bolygón. A keresztények krisztusiak, azaz Krisztushoz hasonlóak. Amiket tehát Ő tett, azokat kell nekünk is tennünk.Ő pedig nem egy padban ülő hívő volt, hanem izgalmas, cselekvő, csodatévő ember (és Isten is persze). Te melyik akarsz lenni???
Én mindenképp szeretném, hogy többet kapj szellemileg, és Isten is azt akarja, hogy merj hinni a lehetetlenben. Azért, hogy tovább juss és ne megszokás legyen csupán a hívő életed, született egy könyv tele csodákkal és bátorításokkal. Kattints ide, és tudj meg róla többet! Talán pont erre van szükséged.
